A CNG-töltőállomások kulcstechnológiái több rendszerre oszthatók, beleértve a kompressziós rendszert, a földgáz előkezelő rendszert, a tárolórendszert, a gázértékesítési rendszert és a vezérlőrendszert.
Földgáz kompressziós rendszer
A földgázsűrítési rendszer főként egy kompresszoregységből, egy szívópuffertartályból, egy hűtőrendszerből és egy kenőrendszerből áll. A kompresszor egység a legfontosabb; ez az üzemanyagtöltő állomás szíve, teljesítménye közvetlenül befolyásolja az állomás működésének megbízhatóságát és gazdaságosságát. A CNG-töltőállomások általában nagy nyomónyomású és kis lökettérfogatú dugattyús kompresszorokat használnak. A kenési módszereket tekintve alapvetően két típus létezik: olajkenés és olaj{3}}mentes kenés. Olajkenésű kompresszorok esetén az utolsó ürítőnyílás után olajeltávolító eszközt kell felszerelni.
Az üzemanyagtöltő állomásokon használt kompresszorok nyomónyomása általában 25 MPa, néhány ennél valamivel magasabb, eléri a 28 MPa-t, néhány gyártó kompresszora pedig eléri a 32 MPa-t. Az elemzés azonban azt mutatja, hogy a 25 MPa nyomónyomás a leggazdaságosabb, legmegbízhatóbb és legbiztonságosabb. A bemeneti nyomástartomány 0,035–9 MPa, a kompresszor nyomóteljesítménye pedig különböző skálák szerint választható meg, 16–2000 m³/h között, az általánosan használt 200–300 m³/h nyomóteljesítmény mellett.
Vezérlőrendszer
A vezérlőrendszer feladata az üzemanyagtöltő állomás berendezéseinek normál működésének vezérlése, az érintett berendezések üzemi paramétereinek felügyelete, valamint a berendezés meghibásodása esetén automatikus riasztása vagy leállítása. A külföldi tankolóberendezések vezérlőrendszerei többnyire PLC-ket (Programmable Logic Controllers) használnak, amelyek nagy megbízhatóságot kínálnak, teljesen automatizált működést tesznek lehetővé, és távolról is továbbíthatnak adatokat a vezérlőterembe felügyelet nélküli működés céljából, csökkentve a kezelők leterheltségét.
Tároló és adagoló rendszer
A kompresszor gyakori beindításának elkerülése és a gázforrás biztosítása érdekében, ha nincs szükség tankolásra, a CNG-töltőállomásokat gáztárolókkal kell felszerelni. Egy tipikus kialakítás elsőbbségi vezérlőpanelt használ a tároló- és adagolórendszerek sorrendjének vezérlésére a hatékony tankolás és a gyors adagolás érdekében. Az üzemanyagtöltő állomások általában többszintű tárolási módszert alkalmaznak, a gázpalackokat nagy-nyomásúkra osztják... A nagy-nyomású, közepes-nyomású és alacsony-nyomású palackcsoportokat a töltési és adagolási folyamatok során automatikusan egy kiemelt vezérlőpult vezérli. A feltöltés során először a nagynyomású-csoport töltődik fel. Amikor a magas nyomású csoportban a nyomás elér egy bizonyos értéket, a közepes nyomású csoport feltöltődik. Amint a közepes nyomású{13}}nyomáscsoportban elér egy bizonyos értéket, az alacsony nyomású csoport feltöltődik. Ezt követően mindhárom hengercsoportot egyszerre töltik fel a maximális tárolási nyomás eléréséig, ekkor a töltés leáll. Az adagolás során először az alacsony{17}}nyomású csoportból szívják ki a gázt. Amikor a nyomás az alacsony nyomású csoportban egy bizonyos értékre csökken, a gáz a közepes nyomású csoportból szívódik ki. Ez a folyamat addig folytatódik, amíg a nyomás a közepes{22}nyomáscsoportban egy bizonyos értékre le nem esik. A kezdeti nyomásbeállítás során először a nagynyomású csoportból, majd mindhárom gázpalackból egyszerre szívják el a gázt, amíg a nyomás a három hengerben le nem esik a jármű fedélzeti gázpalackjának maximális tárolási nyomására, ekkor a gázszívás leáll. Ha még több járműben kell tankolni, a gázt közvetlenül a kompresszor kipufogóvezetékéből szívják fel. Miután a járművek befejezték a tankolást, a kompresszor a megfelelő sorrendben folytatja a három gázpalack-csoport tankolását, majd leáll. Ez a működési mód biztosítja a gázpalackcsoportok maximális feltöltését, maximalizálja kihasználtságukat, és lehetővé teszi a leggyorsabb tankolási sebességet is.






